Tisztújítást tartott a Történeti Földrajzi Albizottság
Az MTA Társadalomföldrajzi Albizottság Történeti Földrajzi Albizottsága 2023. május 3-án Budapesten, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete tanácstermében tartotta tisztújító ülését. Az Albizottság elnöke, Kókai Sándor áttekintette az elmúlt időszak fontosabb eseményeit és eredményeit, különös tekintettel az Albizottság munkáját fémjelző konferencia- és kiadványsorozatokra, valamint a Történeti Földrajzi Közlemények 10 évfolyamára. Ezt követően korelnökként Frisnyák Sándor professzor vette át az ülés irányítását, s miután az elnök értékelését néhány gondolattal kiegészítette, ő vezette le tisztújítást. A testület 1-1 tartózkodás mellett újra választotta a Történeti Földrajzi Albizottság elnökének Kóka Sándort, titkárának Csüllög Gábort. Döntöttek arról is, hogy 2023-tól a Történeti Földrajzi Közleményeket főszerkesztőként Kókai Sándor, szerkesztőként Csüllög Gábor jegyzi, s az impresszumban Frisnyák Sándor professzor alapító főszerkesztőként lesz feltüntetve.
A tisztújítás utána az Albizottság tagjai a tervbe vett új kézikönyv, A Kárpát-medence történeti régiói szerkezetéről és tartalmi kérdéseiről tanácskoztak.
Az Alföld történeti földrajza (895–1920)
Az MTA Társadalomföldrajzi Albizottság Történeti Földrajzi Albizottsága a szolnoki Damjanich János Múzeummal közösen 2022. szeptember 12-én konferenciát rendez az Alföld történeti földrajza (895–1920) címmel. A tanácskozás a Damjanich János Múzeumban kerül megrendezésre. A program ide kattintva tekinthető meg.
Kókai Sándor új tanulmánykötete a Bánságról
47 tanulmány 810 oldalon az elmúlt bő tíz esztendő tudományos terméséből Dr. habil. Kókai Sándor tanszékvezető főiskolai tanár tollából. Jóllehet, a Bánság: természet, társadalom, gazdaság (1718-2011) című kötetben épp tucatnyi dolgozat viseli a címében szerényen az „adalékok” szót, mindez jelzi, hogy rendre olyan építőköveket tartalmaznak e munkák is, amelyek fontos momentumokkal gazdagítják a Bánságra vonatkozó ismereteinket. Különösen így, összegyűjtve felerősítik egymást. Örvendetes, hogy az először zömében kis példányszámban megjelenő szakfolyóiratok, szakkönyvek, illetve konferencia kiadványok lapjain publikált írások kötetbe rendezését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága és a Nyíregyházi Egyetem Tudományos Tanácsa. Így az időben mintegy három évszázadot átívelő áttekintés hasznos és előre láthatóan sokat forgatott kézikönyve lesz a térség múltjával foglalkozó különböző szakemberek számára.
Ahogy előszavában Dr. Frisnyák Sándor professzor megállapítja: „A szerző a történeti földrajz friss szemléletű módszereit alkalmazva törekedett a problémák komplex megközelítésére és feltárására. Megállapításait sikerrel foglalta szintézisbe, és korábbi kutatási eredményein túllépve ismét hiánypótló könyvet alkotott. Hiánypótlót, mert a Bánságról korábban az átlagosnál is kevesebb tudományos mű született. Német, román és szerb szerzőkkel vitázva dr. Kókai Sándor leegyszerűsítések helyett komplex és objektív válaszokat fogalmazott meg. Hézagpótló e mű, amely mintát ad a történelmi Magyarország más tájegységeinek/régióinak átfogó, alapos kutatásához. Olyan könyvet ajánlhatok az érdeklődők figyelmébe, amely árnyalt és gazdag képet nyújt egy földrajzi és kulturális térség meghatározó három évszázadáról, és elősegítheti a Bánság közös jövőjének formálást akár lokális, akár eurorégiós keretekben.”
(Dr. Kókai Sándor Bánság: természet, társadalom, gazdaság (1718-2011). Tanulmánygyűjtemény. Nyíregyháza-Kiszombor, MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága, 2022. 810 oldal)
Sz.J.
Honlapunk a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tárhelyére került
Az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága és a GISta Hungarorum projekt közös honlapja, a gistory.hu – Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, a Történettudományi Intézet igazgatója támogatása révén – 2021. decemberétől a Bölcsészettudományi Kutatóközpont informatikai rendszere által biztosított tárhelyen működik tovább. Ez lehetővé teszi a honlapunk hosszú távú fenntartását.
Nagy Miklós Mihály köszöntése
A Földrajztudományi Kutatóintézet épületében tartotta 2021. szeptember 28-án az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága és a Történeti Földrajzi Közlemények Szerkesztőbizottsága, Lektori és Tanácsadó Testülete összevont évértékelő és programalkotó ülését. A Történeti Földrajzi Albizottsága 2020-2021. évi munkájáról és a 2021/2022. évi munkatervéről Dr. habil. Kókai Sándor albizottsági elnök beszámolója után a Történeti Földrajzi Közlemények 2020. évi megjelentetéséről és a 2021. évi füzetekről Prof. Dr. Frisnyák Sándor főszerkesztő és Kókai Sándor szerkesztő adott számot.
Ezt követően Dr. Nagy Miklós Mihály A katonaföldrajz és a történeti földrajz kapcsolódása címmel tartott előadást. Az előadó meglepetésére ezek után 60. születésnapja alkalmából az ő köszöntésére került sor. Előbb Prof. Dr. Dövényi Zoltán méltatta eddigi tudományos munkásságát, majd pedig A tridiszciplinaritás hálójában címmel Sipos Anna Magdolna a tudománymetria tükrében elemezte a tudományos tevékenységét. A Történeti Földrajzi Közlemények ünnepelt tiszteletére összeállított 2021. évi 3. számát Kókai Sándor nyújtotta át Nagy Miklós Mihálynak.
A köszöntő koccintások után a rendezvény kötetlen beszélgetéssel zárult. (Képünkön: Laudációja után Dövényi Zoltán köszönti Nagy Miklós Mihályt)
Kókai Sándor köszöntése
Az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága és a Történeti Földrajzi Közlemények Szerkesztőbizottsága, Lektori és Tanácsadó Testülete 2021. szeptember 7-i ülésén köszöntötte 60. születésnapja alkalmából Dr. habil Kókai Sándor tanszékvezető főiskolai tanárt, az albizottság elnökét. A pályatársak – Prof. Dr. Dövényi Zoltán egyetemi tanár, Dr. Nagy Miklós Mihály PhD hadtörténész, Dr. Vass Róbert PhD intézetigazgató főiskolai docens – méltató szavai mellett Dr. Sipos Anna Magdolna tudományos kutató értékelte a tudománymetria eszköztárával az ünnepelt munkásságát.
A Történeti Földrajzi Közlemények Kókai Sándor tiszteletére összeállított 2021. évi 1-2. számát Prof. Dr. Frisnyák Sándor főszerkesztő és a vendégszerkesztő, Dr. Csüllög Gábor, a Történeti Földrajzi Albizottsága titkára nyújtotta át. A Kazinczy Ferenc Társaság kitüntetését a Társaság elnöke, Dr. Nyíri Péter PhD múzeumigazgató, és tiszteletbeli elnöke, Fehér József ny. múzeumigazgató nyújtotta át Kókai Sándornak. Kollégaként és a rendezvénynek otthon adó Földrajztudományi Intézet igazgatójaként Kocsis Károly akadémikus a többek között Kókai Sándor közreműködésével is készült reprezentatív kiadvány, a Magyarország Nemzeti Atlasza tiszteletpéldánya átnyújtásával gratulált az ünnepeltnek. Az ünneplés további pályatársak spontán köszöntéseivel és állófogadással zárult. (Képünkön Kocsis Károly akadémikus átnyújtja Kókai Sándornak a Magyarország Nemzeti Atlasza első kötetét.)
Új könyvek
A Bánság múltjának feltárására irányuló, több évtizede folyó kutatásai újabb eredményeinek összegzéseként – a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága, a szerencsi Bocskai István Alapítvány és a Nyìregyházi Egyetem Tudományos Tanácsa támogatásával – 2021 nyarán megjelent Kókai Sándor A Marosszög történeti földrajza (1718-1918). A táj- és erőforrás használat változása a 18. század elejétől a 20. század elejéig c. könyve. A mű pdf-ben elérhető honlapunk Történeti Földrajzi Elektronikus Könyvtárában.
Régi adósságot pótol Dövényi Zoltán, Nagy Miklós Mihály és Perényi Bálint közös, a Legitim geopolitika. Tanulmányok a klasszikus német geopolitikáról című kötete. Amint a szerzők hangsúlyozzák, a „legitim geopolitikáról – mint önálló iskoláról – nemcsak Magyarországon, hanem még Németországban is túl keveset tudnak. A kontinens keleti felében … a geopolitikáról fél évszázadon keresztül a »vagy rosszat vagy semmit« elve alapján beszéltek, és ennek hatása még ma is érződik. A geopolitika sokak szemében napjainkban is gyanakvásra okot adó, zavaros ideológia. Az árnyalt tudománytörténeti megítéléshez kevés ismeret áll rendelkezésre. Könyvünkkel e hiány felszámolásához szeretnénk hozzájárulni”. A kötet Dövényi Zoltán kiadásában, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány támogatásával látott napvilágot ugyancsak 2021 nyarán.
Búcsú Dr. Frisnyák Zsuzsától (1960–2021)
Nehéz tudomásul venni a megváltoztathatatlant: 2021. június 18-án lezárult Frisnyák Zsuzsa történész, muzeológus pályája. Nemcsak a közlekedéstörténet nemzetközileg is elismert kutatója és kedves, segítőkész kollegina volt, hanem jó barát is.
A múlt iránti érdeklődését a szülői házból hozta, nemcsak a történelem eseményei foglalkoztatták, hanem az egykori élet mikéntje és tárgyi világa is. 1983-ban végzett az ELTE történelem – új- és legújabb kori muzeológia szakán. A Közlekedési Múzeumban helyezkedett el. Az egyetemi doktori címet 1985-ben Az Erdély-üzlet működése Magyarországon című disszertációjáért kapta meg. Az első munkahelyén életre szólóan eljegyezte magát a magyarországi közlekedés múltjának a feltárásával. Jóllehet, ennek számos vetületével foglalkozott, szívéhez legközelebb talán a vasúttörténet állt. Azt, hogy mennyire felkészült és avatott művelője lett választott szakterületének, magisztrális munkája, a 2001-ben napvilágot látott A magyarországi közlekedés krónikája 1750-2000 c. kötete bizonyította. Felismerte, hogy akkor tudja meghaladni és eredményesen tovább építeni a szakirodalom eddigi ismereteit, ha felhasználja és adatbázisba rendezi a főleg a 19. század utolsó évtizedeitől rendelkezésre álló statisztikai adatokat. Nagy munkabírással és fáradhatatlan szorgalommal építette fel, majd pedig invenciózusan elemezte és értelmezte ezeket, jelentősen árnyalva, illetve olykor határozottan módosítva a szakirodalom eddigi megállapításait. Kutatási eredményeiről a 2000-es évektől rendszeresen beszámolt a történeti földrajz nyíregyházi műhelye által szervezett tudományos konferenciákon és kiadványaiban. Áruforgalom, áruszállítás és a magyarországi vasutak (1895). Vasút–ember–tér kapcsolat című PhD disszertációját 2007-ben védte meg sikeresen.
1995-ben az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, 2012-től főmunkatársa lett, s bár időközben a cégtábla megváltozott, ott dolgozott haláláig. A munkahelyváltás dacára megmaradt vérbeli muzeológusnak, számos múzeumi projekt agilis közreműködője volt. Noha tudta, hogy politikai támogatás nélkül nincs sok esélye, hogy elnyerje, egy általa megálmodott, igazán 21. századi koncepcióval megpályázta a Közlekedési és Műszaki Múzeum főigazgatói székét. Ismeretes, nem ő lett a befutó, ám ez nem keserítette el, a jót látta meg ebben a helyzetben is: örült, hogy olyan rátermett emberre esett a választás, akinek kiváló kapcsolatai révén még több esélye lesz egy kiváló új múzeum létrehozására. Ezt olyannyira komolyan gondolta, hogy az új főigazgatónak felajánlotta szakmai segítségét, aki erre igényt is tartott. Szinte utolsó pillanatáig számíthattak enciklopédikus tudására.
Hatvanegy esztendő és három hónap adatott neki. A rátámadt gyógyíthatatlan betegség nem engedte, hogy tervezett nagy közlekedéstörténeti összegzését megírja. Ránk hagyta időtálló és gyakran új utakat törő tanulmányait, hogy használjuk és tovább gondoljuk.
Együttgondolkodásra kész egyénisége, inspiráló véleménye és derűs lénye hiányozni fog. Nyugodj békében! (Sz.J.)
Dövényi Zoltán kitüntetése
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Földrajzi és Földtudományi Intézete Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottságának tagja, Dövényi Zoltán professzor március 15-e alkalmából a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozata kitüntetésében részesült. Elismeréséhez szívből gratulálunk!
COMPENDIUM – Megjelent Baranyi Béla új könyve
Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, a történész és a regionális (területi) tudomány avatott kutatójától újabb könyv jelent meg a napokban Compendium – Válogatás a regionális tudomány köréből címmel, Pálné Kovács Ilona akadémikus ajánló soraival. A közel 500 oldalas kiadvány a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában, részben az NKA támogatásával készült. A kettős szakmai identitás és a kettős intézményi kötődés jegyében összeállított terjedelmes tanulmánykötet nem szokványos főcímével is jelzi, hogy ezúttal olyan „tematikus válogatásról” van szó, amely mintegy a magyar regionális tudomány tükreként, kísérlet egy termékeny, tematikailag sokszínű életpálya eredményeinek egyetlen munkában történő „összegzésére”, „tömörítésére”, a már publikált kutatások új kontextusba ágyazott bemutatására. A szerző által művelt kutatási területek, az új- és jelenkori magyar gazdaság-, társadalom- és köztörténet; a terület-, a vidék- és településfejlesztés; az Alföld-kutatás; a perifériakutatás; a határtudomány; az államhatárokon átívelő kapcsolatok Kárpát-medencei dimenzióinak a vizsgálata alkotják a könyv fő tartalmi csomópontjait, egyben szerkezeti vázát, ha tetszik fejezetstruktúráját. Mindeközben a választott műfaj szabályai szerint, a publikációs teljesítményhez képest relatíve szűkre szabott terjedelmi keretek között a könyv - az előzetes szerzői-szerkesztői szándékokkal összhangban - következetesen igyekszik tekintettel lenni a különböző részdiszciplínákat ötvöző regionális tudomány normatív elvárásaira, sajátos szemléletére és módszertanára, annak a térbeliséget előtérbe helyező, átfogó társadalmi tudomány kritériumaira.
Egy konferencia képei
A Pécsi Egyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében 2017.november 17-én tudományos konferenciát rendezett a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolája és az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága A Kárpát-medence történeti földrajza címmel. A tanácskozás ellesett pillanatait Mánfai György örökítette meg. A képek itt tekinthetők meg.
Felhívás
A Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskolája és az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága a Pécsi Egyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében 2017. november 17-én (pénteken) tudományos konferenciát rendez A Kárpát-medence történeti földrajza címmel.
Tisztelettel várjuk a pécsi konferenciánkra mindazok jelentkezését, akik a Kárpát-medence egészével foglalkozó, valamely jelenségcsoport teljes fejlődés- folyamatát, vagy annak egy történelmi szakaszát tárgyaló előadást tartanának kutatási témájukból. Emellett szívesen fogadjuk az egyes régiók, települések történeti földrajzi megjelenítését is.
Az előadások anyagát (tíz oldal terjedelemben, angol nyelvű tartalmi összefoglalóval) a Történeti Földrajzi Közlemények folyó évi 3-4. összevont számában megjelentetjük és azt a konferencia napján átadjuk, amennyiben a kéziratot 2017. szeptember 30.-ig elküldik a szerkesztőknek.
Nagyon reméljük felkérésünk elfogadását és várjuk 2017. június 30.-ig emailban a visszaigazolásokat (Kokai.Sandor@nye.hu), illetve a vállalt előadás címének közlését.
Pécs-Nyíregyháza, 2017. május 15.
Tisztelettel:
Dr. Dövényi Zoltán, a Földtudományok Doktor Iskola igazgatója
Dr. habil Kókai Sándor, a Történeti Földrajzi Albizottság elnöke
Dr. Süli-Zakar István (1945–2017)
Életének 72. évében elhunyt DR. SÜLI-ZAKAR ISTVÁN, a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének egyetemi tanára. Életműve, tanári, tudományos pályája és a földrajzi tudás méltó helyét biztosítani akaró közéleti tevékenysége jelentős hozzájárulás volt a magyar földrajztudomány, a debreceni földrajzoktatás és a Debreceni Egyetem fejlődéséhez. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte el az életét döntően meghatározó történelem-földrajz szakot. 1973-ban egyetemi doktori címet szerzett, 1984-ben elnyerte a földtudományok kandidátusa fokozatot, 1998-ban pedig megszerezte az MTA doktora fokozatát is. 1999-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. Hetvenedik évének betöltése után is aktív maradt mind a kutatásban, mind az oktatásban, valamint a doktori képzésben, mint a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Halála váratlan hirtelenséggel egy tevékeny tanítási nap közben következett be 2017. március kilencedikén, otthonában.
Élete, hivatása és munkássága az 1970–1975 között a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszékén eltöltött öt évtől eltekintve folyamatosan a Debreceni Egyetemhez kötődött, ahol 1975–1988 között a Gazdaságföldrajzi Tanszéken, annak névváltozása után 1988-tól a Gazdasági és Regionális Földrajzi Tanszéken tanított. Alapítója és 20 éven át folyamatosan vezetője volt az 1990. december 1-jén megalakult Társadalomföldrajzi Tanszéknek, amely ma a Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék nevet viseli. Tanszékvezetői munkája mellett 1992–1998 között az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Debreceni Csoportjának tudományos csoportvezetője is volt. Számos tantárgy oktatásában vett részt, legfontosabb előadásainak témakörei a népesség- és településföldrajz, a politikai- és történeti földrajz, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés és az Európai Unió regionális politikája volt; emellett számtalan szakdolgozat és diplomamunka készült irányításával. Vezetése alatt a tanszék igen komoly eredményeket ért el mind az oktatás, mind a kutatás terén, területfejlesztő földrajzosok százai kerültek ki a gyakorlatba. Az oktatás mellett nagy hangsúlyt helyezett diákjai nevelésére is. Világos okfejtései, széleskörű tudása mellett optimizmusa és jó kedélye is színesítette óráit.
Sokoldalú és eredményes tanári munkájának egyik legsikeresebb fejezete a Földtudományi Doktori Iskolán belül a Társadalomföldrajz–Területfejlesztés doktori program vezetése volt. 47 doktori hallgatónak volt a témavezetője, akik közül 2016-ig 35-en szerezték meg a PhD- fokozatot. Hogy milyen meghatározó szerepe volt Magyarország társadalomföldrajz-kutatói és felsőoktatási közegében, azt jól jelzi, hogy egykori tanítványai ma az ország számos kutatóintézetében, egyetemén és főiskoláján vannak jelen, sőt fontos pozíciókat töltenek be.
Egész pályafutása során különösen szívén viselte a határon túli magyarság támogatását, ami szakmai téren főként doktori hallgatók fogadásában, valamint az ottani egyetemeken, főiskolákon való oktatásban teljesedett ki; több intézményben volt vendégtanár Nagyváradtól Beregszászig, Csíkszeredától Kolozsvárig. De ugyanígy fontos feladatának tekintette a szomszéd országok szakmai közegével való kapcsolattartást, főleg a román, szlovák és ukrán intézményekkel és kutatóikkal való együttműködést, a határon átnyúló kapcsolatok közös kutatását és ápolását is.
Mind kutató-, mind oktatómunkájában fontosnak tartotta a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, társintézményekkel közös programok, kiadványok szervezését, megvalósítását, amelyekbe bevonta tanítványait is. Tevékeny szerepe volt az 1993-ban létrejött Kárpátok Eurorégió alapításában, az Eurorégió Tanácsának tagja és Regionális Fejlesztési Munkabizottságának elnöke is volt. 2005-ben a Nagyváradi Állami Egyetem doctor honoris causa címmel tüntette ki. A szakmai közéletben hazai és nemzetközi szinten egyaránt rendkívül aktívan vett részt. Az IGU Politikai Földrajzi Munkabizottságának és Faluföldrajzi Bizottságának tagja, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Társadalomtudományi Szakbizottságának társelnöke, a Településtudományi és Területfejlesztési Munkabizottság elnöke, a LACEPHARE CBC Project szakértői bizottságának tagja, az European Commission Association of European Border Regions (AEBR) külső szakértője, a Société de Géographie tiszteletbeli tagja és számos tudományos társaság tagja volt. A Magyar Földrajzi Társaság 2015-ben tiszteleti taggá is választotta. Tanításaihoz, világképéhez nem csak adatokból, szakmunkákból nyerte információit, hanem igazi földrajzos révén számos helyét bejárta a világnak Afrikától Japánig, s személyes kapcsolatokat épített ki a nemzetközi földrajztudomány jelentős képviselőivel is.
Tudományos kutatómunkájának fő területét a geopolitikai, területfejlesztési és regionális kutatások jelentették, fontos helyet kapott ezekben Északkelet-Magyarország aktuális területi problémáinak vizsgálata. Munkatársaival és tanítványaival elért eredményeivel meghatározta Északkelet-Magyarország területfejlesztésének társadalomföldrajzi alapjait. Kiemelt figyelmet fordított a mai területi folyamatokat meghatározó történeti okok feltárására. Fontosnak tartotta a regionális problémák történeti oldalának vizsgálatát is, különös tekintettel a Kárpát-medencére és Magyarországra. Bátorította, ösztönözte tanítványait történeti földrajzi kutatásokra és az utóbbi évtizedben több ilyen jellegű munkája is született. Alapító tagja volt az MTA Társadalomtudományi Bizottság Történeti Földrajzi Albizottságának. Kutatásainak eredményei mintegy 400 publikációban, főként hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban, könyvekben találhatók meg. Több, olyan tanulmánykötetnek volt szerkesztője, amelyek kiváló lehetőséget nyújtottak hazai és határon túli kutatóknak, oktatóknak a bemutatkozásra, a fiatalok számára első eredményeik megjelenítésére.
Számos díja és kitüntetése mellett komoly elismerése életútjának, tudásának, személyiségének a 2017. március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetés, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, amelyet sajnos már nem tudott átvenni.
Egy nagy munkabírású és tudású, a tudomány és az oktatás iránt elkötelezett és munkásságával maradandót alkotó személyiség távozott körünkből. Emberi tartása, szakmai tudása, jó kedélye, optimizmusa hiányozni fog. Emlékét tisztelettel megőrizzük, szellemi örökségét továbbvisszük! Nyugodjék békében!
— Csüllög Gábor
Megjelent a Történeti Földrajzi Közlemények 2016/3-4. száma
A 80 esztendős Beluszky Pált köszönti a Történeti Földrajzi Közlemények 2016. évi 3-4. összevont száma, amely december közepén látott napvilágot. A kiváló földrajztudós tiszteletére közölt tanulmányok elektronikus formában elérhetőek honlapunkon is. A kötet tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.
Frisnyák Sándor professzor elismerései
A közelmúltban két kitüntetésben is részesült Frisnyák Sándor professzor, az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottsága tiszteletbeli elnöke. 2016. október 26-án szülővárosának önkormányzata a „Szikszó földrajza” c. monográfia írásáért és szerkesztéséért, „Pro Urbe Szikszó” kitüntetésben részesítette. 2017. január 22-én pedig a Tokaj-Hegyalján folytatott félévszázados kutató, tudományszervező, a történeti kultúrtáj világörökség részévé nyilvánítását kezdeményező (1988-1989) és a megvalósítást alapozó munkásságáért Tokajban a Magyar Kultúra Napján rendezett ünnepségen „Tokaj Kultúrájáért Díj” adományozásával ismerték el.
Megjelent a Történeti Földrajzi Közlemények 2016. évi 2. száma
A Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézete és az MTA Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság Történeti Földrajzi Albizottságának közös folyóiratának ez évi második számának szerzői az abaúji-zempléni régió történetíróját, a Kárpát-medence várainak avatott kutatóját: a 70 esztendős Csorba Csabát köszöntik tanulmányaikkal. A címlapra kattintva megtekinthető a szám tartalomjegyzéke, s az egész szám letölthető honlapunk Történeti Földrajzi Közlemények menüje Folyóiratszámok almenüjében.
A Történeti Földrajzi Albizottság ülése
A Történeti Földrajzi Albizottság soron következő ülését 2016. október 20. 16. órakor tartja Budapesten, a Moha Házban (1143 Budapest, Gizella út 42-44.). A napirend témái: 1.) a Történeti Földrajzi Albizottság honlapja, 2.) a Történeti Földrajzi Közlemények anyagi kondíciói, 3.) a 2017 őszére tervezett történeti földrajzi konferencia, 4.) egyebek. Az Albizottság tagjai az ülésen vehetik át a Történeti Földrajzi Közlemények 2016/2. számát.